The Highs and Lows of Reform. The Divergent Development of Public Education and Teacher Training in Hungary

János Ugrai

doi:10.14516/fde.2016.014.021.003

Autores/as

János Ugrai University of Miskolc. Hungary Autor/a

DOI:

https://doi.org/10.14516/fde.2016.014.021.003

Palabras clave:

Education policy, teacher education, educational reform, Hungary

Resumen

The present theoretical study provides an overview of the somewhat hectic changes in Hungarian public education and, relatedly, teacher training in the past two and a half decades. The dynamic of harmony and disharmony that these changes are characterised by has created a rather quaint situation in educational policies. As a result, the trends that prevail in the Hungarian education system are some of the most distinctively atypical ones in the whole of Europe today, while higher education, including teacher training, is undergoing significant functional changes, which are relatively new in the international context as well.

Referencias

Andor, M. (1980-1981). Dolgozat az iskoláról [A Test Paper on the School]. Mozgó Világ, 7(12), 5-21; Mozgó Világ, 8(1), 16-31.

Balázs, É. et al. (2000). Magyarország [Hungary.]. In Balázs, Éva–Halász Gábor (Eds.), Oktatás és decentralizáció Közép-Európában. [Education and Decentralisation in Central Europe] (pp. 17-128). Budapest: Okker.

Balázs, É., Kocsis, M., & Vágó, I. (Eds.). (2011). Jelentés a magyar közoktatásról 2010 [A Report on Hungarian Public Education 2010]. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Balázsi, I., et al. (2010). PISA 2009. Összefoglaló jelentés. Szövegértés tíz év távlatából. [PISA 2009: A Comprehensive Report. Looking Back on Reading Comprehension Ten Years Later]. Budapest: Oktatási Hivatal.

Báthory, Z. (2001). A maratoni reform. A magyar közoktatás reformjának története 1972-2000 [Marathon reform: The History of the Reformation of Public Education in Hungary 1972-2000]. Budapest: Önkonet.

Chrappán, M. (2014). Tantervi szabályozás és intézményi implementáció [Curriculum Regulations and Institutional Implementation]. Educatio, XXIII(1), 26-35.

Chrappán, M., Dostál, J., Gunčaga, J., Havelka, M., Buda, M., Chráska, M., Nagy, Z., Klement, M., Kropác, J., & Serafín, Č. (2014). Curricula and values in teacher training in Slovakia, Hungary and Czech Republic. In Pusztai, G., & Engler, Á. (Eds.), Comparative Research in Teacher Education (pp. 29-50). Ružomberok: VERBUM.

Farnicka, M. (2015). Transformations of the Polish Education System and Paths of Teacher Professionalization in the Light of the Consequences of the 1999 Reform. In Pusztai, G., & Ceglédi, T. (Eds.), Professional Calling in Higher Education. Challenges of Teacher Education in the Carpathian Basin (pp. 33-47). Nagyvárad–Budapest: Partium–Új Mandátum.

Fazekas, K., Köllő, J., & Varga, J. (Eds.). (2008). Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért 2008. [Green Book for the Reformation of Hungarian Public Education 2008]. Budapest: Ecostat.

Ferge, Z. (1976). Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága [The Social Definiteness of the School System and School Knowledge.] Budapest: Akadémiai Kiadó.

Forray R., Katalin, & Kozma, T. (1992). Iskolaszerkezet és intézményhálózat [School Structure and Institutional Network.]. In Kozma, T., & Lukács, P., Szabad legyen vagy kötelező? A közoktatási törvény koncepciójához [Should it be Voluntary or Compulsory? Thoughts on the Concept of the Law of Public Education.] (pp. 47-63). Budapest: Educatio.

Halász, G., & Lannert, J. (Eds.). (2003). Jelentés a magyar közoktatásról 2003 [A Report on Hungarian Public Education 2003]. Budapest: Országos Közoktatási Intézet.

Halász, G., & Lannert, J. (Eds.). (2006). Jelentés a magyar közoktatásról 2006 [A Report on Hungarian Public Education 2006]. Budapest: Országos Közoktatási Intézet.

Halász, G. (2001). Decentralizáció és intézményi autonómia a közoktatásban [Decentralisation and Institutional Autonomy in Public Education]. In Báthory, Z., & Falus, I. (Eds.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből [Studies in Education Science] (pp. 155-177). Budapest: Osiris.

Halász, G. (2007). Merre tovább az oktatási reformmal? [Which Way to Go on with Educational Reform?] In Merre tovább a magyarországi reformokkal? [Which Way to Go on with Hungarian Reforms?] (pp. 210-216). Budapest: Pénzügykutató ZRt.

Halász, G. (2006). Uniós hatások a magyar közoktatásban 2002 és 2006 között [The Effects of the EU in Hungarian Public Education, 2002-2006]. Educatio, XV(1), 3-25.

Hunyady, G. (Ed.). (2010). Pedagógusképzés a «magyar bolognai rendszerben». A Nemzeti Bologna Bizottság Pedagógusképzési Albizottságának válogatott dokumentumai 2003-2010 [Teacher Training in the «Hungarian Bologna-System»: Selected Documents of the teacher Training Subcommittee of The National Bologna Commitee]. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. CD-ROM.

Imre, A. (2003). Kistelepülési iskolák eredményessége [The Efficiency of Small-town Schools]. Iskolakultúra, XXIII(1), 74-78.

Knausz, I. (1999). Az általános iskola deNATurálása [The DeNATuralisation of the Primary School]. Új Pedagógiai Szemle, 49(4), 47-54.

Kozma, T. (2014). A központosítás ára és haszna [The Cost and Benefit of Centralisation]. Educatio, XXIII(1), 4-12.

Kozma, T. (2014b). The Bologna Process in Central and Eastern Europe: a comparative View. In Kozma, T., Rébay, M., Óhidy, A., & Szolár, É. (Eds.), The Bologna Process in Central and Eastern Europe (pp. 13-32). Wiesbaden: Springer.

Kwiek, M. (2014): Social Perceptions versus Economic Returns of the Higher Education: The Bologna Process in Poland. In Kozma, T., Rébay, M., Óhidy, A., & Szolár, É. (Eds.), The Bologna Process in Central and Eastern Europe (pp. 147-182). Wiesbaden: Springer.

Lannert, J. (2003). Differenciálás és szelekció a magyar iskolákban [Differentiation and Selection in Hungarian Schools]. Iskolakultúra, XXIII(1), 70-73.

Liskó, I, (1996). Szerkezetváltó iskolák. A kilencvenes években [Structure-changing Schools in the 1990s]. Budapest: Oktatáskutató Intézet.

Lukács, P. (1992). Oktatáspolitika és intézményirányítás [Educational Policies and Institutional Management]. In Kozma, T., & Lukács, P., Szabad legyen vagy kötelező? A közoktatási törvény koncepciójához [Should it be Voluntary or Compulsory? Thoughts on the Concept of the Law of Public Education] (pp. 65-74). Budapest: Educatio.

Mihály, O. (1999). Fordulat és pedagógia [Change and Pedagogy]. In Mihály, O., Az emberi minőség esélyei [The Chances of Being Human] (pp. 234-279). Budapest: OKKER.

Nagy változások jönnek: megbukott a bolognai rendszer, hosszabb lesz a tanárképzés [Great Changes To Come: The Bologna System Failed, Teacher Training Will be Longer]. eduline.hu, 2012. október 18.

http://eduline.hu/felsooktatas/2012/10/18/Tanarkepzes_valtozasok_2013_AQ7E7L (2014. 08. 04).

Nahalka, I. (2006). A közoktatás tartalmi szabályozása [The Content Regulation of Public Education]. Educatio, XV(I), 77-90.

Németh, A., Bíró, Z. H., & Garai, I, (2016). Neveléstudomány és tudományos elit a 20. század második felében [Education and the Science Elite in the Second Half of the 20th Century]. Budapest: Gondolat.

Pálmai, E. (2014). Éledező tanárképzés [Teacher Training Reviving]. HVG. http://hvg.hu/hvgfriss/2014.06/201406_eledezo_tanarkepzes_osztatlansiker (2014.07.31).

Péteri, G. (2014). Újraközpontosítás az oktatásban [Re-centralizing in Education]. Educatio, XXIII(1), 13-25.

Polónyi, I., & Tímár, J. (2001): Tudásgyár vagy papírgyár? [A Knowledge Factory or a Paper Factory?]. Budapest: Új Mandátum.

Polónyi, I. (2004). A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón [The Economic Characteristics of Hungarian Education at the Turn of the Twentieth and Twenty-First Century]. Budapest: Új Mandátum.

Polónyi, I. (2013). Az aranykor vége – bezárnak-e a papírgyárak? A hazai felsőoktatás rendszerváltás utáni 20 éve oktatásgazdasági és oktatáspolitikai nézőpontból [Twenty Years after the Regime Change: Higher Education in Hungary from the Aspect of Economics and Policies of Education]. Budapest: Gondolat.

Pukánszky, B. (2013). Paradigmatikus viták a tanárképzésről Magyarországon. Múlt és jelen [Paradigmatic Debates on Teacher Training in Hungary: Past and Present]. In Karlovitz, J. T., & Torgyik, J. (Eds.), Vzdelávanie, výskum a metodológia (pp. 596-599). Komárom: IRI.

Pukánszky, B. (2015). A tanárképzés paradigmái és szerkezeti-tartalmi változásai Magyarországon [The Paradigms and Structural-Content Changes of Teacher Training in Hungary] http://www.pukanszky.hu/postbologna.pdf (2015.08.10).

Pusztai, G. (2015). Pathways to Success in Higher Education: Rethinking the Social Capital Theory in the Light of Institutional Diversity. Frankfurt am Main: Peter Lang.

Radó, P. (2007). Oktatási egyenlőtlenségek Magyarországon [Educational Inequalities in Hungary], Esély, 19(4), 24-36.

Radó, P. (2008). The Potential and Limitations of the Learning Outcomes Based Approach to Education in Promoting Equity. Policy making for equity in education in Austria, Czech Republic, Hungary, Slovakia and Slovenia. Budapest. http://oktataskepzes.tka.hu/documents/8_Eselyteremtes/1_Meltanyossag_az_oktatasban/2_Orszagtanulmanyok/CE_equity_overview_final.pdf

Radó, P. (2001). Reform-maraton. A kilencvenes évek [Marathon reform: The 1990s]. Iskolakultúra, XXI(4), 89-98.

Radó, P. et al. (Eds.). (2013). A foglalkoztathatóságot, a méltányosságot és az alkalmazkodóképességet szolgáló oktatás. Fehér könyv az oktatásról [Education Serving Employability, Fairness and Adaptability: White Book on Education]. Budapest: Haza és Haladás.

Setényi, J. (1992). Harc a középiskoláért [Fight for the Secondary School]. Budapest: Educatio.

Trencsényi László. (2011). A maratoni sereg [The Troop of Marathon]. Budapest: Önkonet.

Vágó, I. (2003). Tantervi szabályozás – helyi tantervek [Curriculum Regulations – Local Curricula]. Iskolakultúra, XXIII(1), 53-61.

Vári, P. (Ed.). PISA-vizsgálat 2000 [PISA Survey 2000]. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Velkey, K. (2015). A lengyel oktatási reform a PISA vizsgálatok tükrében [Educational Reform in Poland in Light of the PISA Surveys]. Iskolakultúra, XXV(4), 92-110.